Asztalos Johák kiállítóterem - népi fafaragó hagyatéki kiállítása - Parád

Asztalos Johák kiállítóterem bemutatása

Asztalos Johák Parádon, palóc családban született 1924-ben, 1980-ban halt meg.

Szabadidejét eleinte a pásztorfaragás töltötte ki, majd később a palóc élet nehézségeit, szépségeit illetve a betyárvilág legendáit örökítette meg fába vésve életnagyságú szobraiban, domborműveiben, kisplasztikáiban.
Az 1960-as évektől a mester lakásán működött a kiállítás, melyet özvegye vitt tovább. Majd pedig a felesége halála után, 2006-ban kerültek a megmaradt alkotások a Parádi Önkormányzat tulajdonába, amely jelenleg is működteti a kiállítótermet.

A mester 1973-ban a Palócasszony gyermekkel című munkájáért a Nemzeti Galéria Nívó díját, 1978-ban pedig a Népi iparművész címet kapta meg, de több művét is díjazták kiállításokon. Pl. a Vadászkupa alkotása ezüst emlékérem elismerésben részesült.

Sok nóta és a néphagyomány mellett már a mester szobrai is őrzik a régi betyárvilág emlékét. Vidróczki Marci és Pintér Pista, a Mátra és a Bükk betyárjai. Rózsa Sándor az Alföld, Sobri Jóska pedig a Dunántúl, a Bakony híres betyárja volt.

A palóc élet és a betyár világ mellett érdekelte a történelmi múlt is, melyet táblaképeken meg is örökített. A Vérszerződést és a Csodaszarvas legendáját egy-egy évforduló alkalmából készítette, emlékezve a történelem ezen időszakára.

A kiállításon többek között látható egy cigány házaspár, egy hadirokkant szobra mellett egy díjnyertes alkotása is, melyet II. Rákóczi Ferenc 300. születésnapja alkalmából készített, mely a Rákóczi szabadságharcnak állít emléket. Az 1976-os pályázaton ez a munkája első helyezést ért el. Táblakép sorozat mutatja be a föld megmunkálását a szántástól a cséplésig, és a palóc lakodalmi jeleneteket is.